A mobil kommunikáció napjainkban egyre fontosabb szerepet tölt be az erőforrás gazdálkodás, az üzem-felügyeletek, az üzemzavar elhárítás feltételeinek optimalizálása, a készenléti szolgálatok gyors és hatékony bevethetőségének előtérbe kerülésével. A széles körben elterjedt és korszerű nyilvános mobiltelefon szolgáltatás jellemzői mellett újra reneszánszukat élik a különcélú- és zártcélú diszpécseri rádiórendszerek. Kiemelkedő előnyeik:

- az összeköttetés azonnali és kizárólagos rendelkezésre állása,
- a nagyfokú üzembiztonság,
- a korlátlan csoportos kommunikáció lehetősége,
- az igen egyszerű kezelhetőség,
- a költséghatékony üzemeltetés.

A szokásos felhasználók körét a készenléti szolgálatok (rendőrség, tűzoltóság, katasztrófavédelem, mentőszolgálatok), valamint közüzemek és nagyobb ipari objektumok alkotják (víz-, gáz-, áramszolgáltatók, erőművek, vegyi üzemek). Jelentős mértékben alkalmazzák a technológiát a hajózásban, a közúti közlekedés irányításában, vasúti közlekedésben, repülőtéri vagy kikötői biztonsági feladatoknál és munkaszervezéseknél.
A rádiórendszerek összeállítása, felépítése általában követi a felhasználók igényeit. A központi állomás vagy átjátszóállomás rádiófrekvenciás lefedettsége a felhasználó területi határaihoz igazodik. A tagállomások hordozható – vagy más néven kézi – rádiókból, járművekbe telepíthető mobil rádiókból és állandóhelyű, telepített készülékekből állnak. Ez utóbbi alkalmazási hely legfontosabb eleme a diszpécseri kezelő készülék, nagyobb rendszerekben a diszpécserközpont részeként kialakítva.