Az 1989-ben alapított NOVOFER Alapítványt a Fővárosi Bíróság 1284 sorszám alatt vette nyilvántartásba, az 1991. február 21-én kelt, 8. Pk. 65116/2. sz. végzésével, majd a 13. Pk. 65116/15. sz. végzésével 1998. január 1-i hatállyal kezdődően kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősítette.

A NOVOFER Alapítvány a műszaki-szellemi alkotásért alapítójának (NOVOFER Innovációs Közös Vállalat) jogutódja, a NOVOFER Zrt. nevében, az alapítvány 2002. szeptember 20-án kelt ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSát, a kuratórium és az FB 2006. évi megújítása okán (a módosításokat dőlt betűvel szedve) az alábbiak szerint módosítjuk.

A NOVOFER Zrt. és jogelődje, a NOVOFER Innovációs Közös Vállalat megalakulása óta foglalkozik a kreatív emberek szellemi alkotásaival, know-how-val és más műszaki fejlesztési eredményekkel. Ez a foglalkozás kiterjed az iparjogvédelmi tanácsadástól az újdonságkutatáson, szabadalmi vizsgálatokon át a menedzselésig és a marketing munkáig. Ezek a tevékenységek több szakember munkáját jelentik, elvégzésük idő- és költségigényes. Ugyanakkor nélkülözhetetlenek is abból a szempontból, hogy e tevékenységek jelentik a szellemi alkotómunka infrastruktúráját, nélkülük az alkotómunka hatékonysága csökken.

Annak érdekében, hogy az e feladatok végzéséhez szükséges feltételek megteremtését ösztönözze, a NOVOFER Innovációs Közös Vállalat (1011. Budapest, Iskola u. 13.) mint alapító, a 2. pontban megjelölt tartós közérdekű célra, ezen okirattal alapítványt hoz létre, az alábbiak szerint:

1/ Az alapítvány neve: NOVOFER Alapítvány a műszaki-szellemi alkotásért

2/ Az alapítvány célja:

a/ Az alapító innovációs rendeltetésének megfelelően évente díjazni fogja azokat a kreatív szellemű embereket, akik
- személyes tevékenységükkel közvetlenül segítik az innovatív munkát,
- kiemelkedő műszaki-szellemi tevékenységet folytatnak,
- jelentős szellemi alkotást hoztak létre,
- a környezet védelme területén kimagasló eredményt értek el,
- példamutató munkájukkal környezetükben élesztik a kreatív kedvet, alkotó szellemet,
- a vezetésük alatt álló szervezetnél megteremtették az alkotómunka infrastrukturális feltételeit.
b/ Az alapítvány célja továbbá, hogy azon természetes és jogi személyek számára, akik, illetve amelyek az előzőekben részletezett tevékenységeket a maguk részéről is ösztönözni kívánják, lehetőséget biztosítson arra, hogy vagyoni hozzájárulással és egyéb felajánlásokkal szándékukat - az ezen alapítvány működésére vonatkozó szabályok szerint - megtehessék.
c/ Az alapítvány - vagyonának gyarapítása érdekében - vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat.
d/ Az alapító, az alapítvány céljának megfelelően a PTK 592.§-a szerint díjkitűzéseket is eszközölhet.

Az Alapítvány, céljának megvalósítása érdekében, a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló közhasznú tevékenységét az 1997. évi CLVI. törvény 26. §-ának c./ bekezdése
- 3. tudományos tevékenység, kutatás
- 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
- 6. kulturális örökség megóvása
pontja szerinti kategóriákban látja el.

Az Alapítvány a fent felsorolt közhasznú tevékenységei során olyan közfeladatokat lát el, amelyekről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.

Az 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról állami közfeladatként határozza meg a 7. szakasz (1) bekezdése szerint:
a./ a felsőfokú szakemberképzést,
b./ az értelmiségi létre való felkészítést,
c./ a tudományos ismeretek bővítésére és alkalmazására, az alkotások létrehozására irányuló felkészítést,
d./ a tudományok, a művészetek és a kultúra művelését és fejlesztését.
A 7. szakasz (2) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmények az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat az oktatás, a továbbképzés, a tudományos kutatás, a művészeti és tudományszervező tevékenység, a nemzetközi oktatási és tudományos kapcsolatok ápolása valamint a tudományos és más szolgáltatások nyújtása, az egészséges életmód és testedzés feltételeinek biztosítása révén valósítják meg.

Az Alapítvány az 1993. évi LXXX. törvényben meghatározott állami közfeladatokat lát el az alapítványi célokban megfogalmazott és ténylegesen gyakorolt tevékenységeivel az oktatás, a tudományok művelése és fejlesztése, a tudományos könyv-kiadás, a tudományos élet eredményeinek rendszeres értékelése, az eredmények terjesztésének és felhasználásának elősegítése, a tudományos ülések szervezése, pályázatok kiírása, pályadíjak odaítélése, a tudományszervezés, a nemzetközi tudományos kapcsolatok ápolása terén

Az Alapítvány az e kategóriákba sorolható tevékenysége során:

- pályázatok kiírásával serkenti a tudomány fejlődését, részt vállal a kulturális örökség megőrzésében,
- évente egy alkalommal (hazai) Gábor Dénes-díjat, háromévente egy alkalommal nemzetközi Gábor Dénes-díjat adományoz,
- az adományozott díj névadójának, Gábor Dénesnek emlékét megőrzi, ápolja, szellemiségét a társadalom tagjai felé közvetíti, munkásságát a jövő nemzedéke elé példának állítja, műveinek kiadását szervezi és ösztönözi,
- a díjazottakat összefogja, szellemi kapacitásaik hasznosítását a gazdaság erősítése érdekében előmozdítja,
- az innováció feltételrendszerének kidolgozásához ill. a feltételek állandó javításához szakértői, tanácsadói segítséget nyújt,
- a kiemelkedő műszaki-szellemi alkotásokat népszerűsíti, kiállításokon bemutatja,
- tudományos és tudomány-népszerűsítő konferenciákat, továbbképzéseket szervez,
- főiskolások, egyetemisták részére termelési gyakorlatot biztosít,
- elősegíti a fiatal tehetségek felkutatását, kreatív, innovatív tevékenységük kibontakoztatását,

3/ Az alapítvány céljára rendelt vagyon és felhasználási módja

a/ Az alapítvány induló vagyona (induló törzsvagyon) 2.000.000.- Ft azaz kettőmillió forint.
Az alapítványhoz csatlakozók által felajánlott pénzbeli hozzájárulások, ha azok célját az adományozók eltérően nem jelölik meg, a törzsvagyont gyarapító összegnek tekintendők.

b/ Az alapítvány a pénzeszközeivel (induló törzsvagyon, pénzbeli hozzájárulások, vállalkozási tevékenység pénzeszközei stb.) önállóan gazdálkodik.

c/ A felajánlott céljuttatásokat a céljuttatást nyújtó előírásai szerint, de ezen okirat keretei között kell felhasználni.

d/ Az alapítvány működése során felhalmozott vagyon csak az alapítvány céljaira használható fel, a gazdálkodás során elért eredmény nem osztható fel, az csak ezen okiratban meghatározott tevékenységekre fordítható. (A felhasználás módját az alapító nem korlátozza, a felhasználás lehet példaszerűen: díjazás, jutalmazás továbbá tanulmányút-, továbbképzés-, konferencia-, szakmai gyakorlat-, könyvkiadás-, kiállítás stb. szervezése vagy finanszírozása.)

e/ Az évenkénti alapítványi díjazásokra a mindenkori törzsvagyon éves kamatának, az adományoknak és a vállalkozási tevékenységből eredő tiszta nyereségnek a kezelő szerv (kuratórium) által mindenkor meghatározott hányadát kell fordítani.

f/ A (csoportos, egyéni) díjazásnak olyan összegűnek kell lennie, amely a mindenkori értékviszonyoknak és az alapítványi céloknak megfelelően kellő súlyú, vonzó és a tevékenységre ösztönző hatású.

g/ A kezelő szerv (kuratórium) határozza meg, hogy az alapítvány vállalkozási tevékenysége éves tiszta nyereségének díjazásra fel nem használt hányada milyen mértékben gyarapítja a törzsvagyont, illetve kerül be az alapítvány vállalkozási tevékenysége finanszírozásába.

h/ A törzsvagyon a 2.000.000.- Ft-os induló vagyon szintje alá nem süllyedhet.

i/ Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, szervezete pártoktól független, azoktól támogatást semmilyen formában nem fogadhat el és pártokat semmilyen formában nem támogathat, országgyűlési képviselőjelöltet nem állíthat és nem támogathat.

j/ Az Alapítvány cél szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait országos postai terjesztésű sajtótermékben teszi közzé, éves beszámolóit, működésének és szolgáltatásai igénybevételének módját a Magyar Innovációs Szövetség (MISz) kéthetente megjelenő Hírlevele útján nyilvánosságra hozza.

4./ Az alapítványi vagyont a NOVOFER Innovációs Közös Vállalat jogutódja, a NOVOFER Zrt. vezérigazgatója, mint az Alapító képviselője által kinevezett 5 főből (egy elnök és négy tag) álló kezelő szerv (kuratórium) gondozza és kezeli.

A kuratóriumi tagság a felkérés írásbeli elfogadásával kezdődik és 2006. augusztus 31-ig tart. Ezt követően az egyes ciklusok 4 éves időtartamokra szólnak.
A 4 éves időtartam alatt választott új tag tagságának kezdete a fentiek szerint számítandó, lejárata pedig az adott 4 éves ciklus lejárata.

A kuratóriumi tagság megújítható.

A kuratóriumi tagság megszűnik,
- a meghatározott időpont lejártával,
- a kuratóriumi tagságról való lemondással,
- elhalálozással,
- visszahívással.
A Kuratórium tagját (tagjait) az Alapító visszahívhatja, ha a Kuratórium tagja(i) nem az Alapító Okiratnak megfelelően tevékenykednek, ha az Alapítvány gazdálkodása tartósan veszteséges, ha vagyona jelentős mértékben vagy folyamatosan csökken.

A Kuratórium elnöke:
Garay Tóth János gépészmérnök,

A Kuratórium tagjai:
Dr. Drozdy Győző villamosmérnök,
Dr. Ginsztler János egyetemi tanár,
Dr. Inzelt Péter kandidátus,
Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár,

Az alapítványt a kuratórium elnöke (Elnök) képviseli. Az Elnök irányítja az Alapítvány tevékenységét és munkáltatói jogokat gyakorol a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései szerint.

A kuratóriumot az Elnök szükség szerint, de évente legalább két alkalommal hívja össze, de az összehívást a kuratórium vagy a Felügyelő Bizottság bármely tagja vagy az Alapító képviselője is kezdeményezheti. A kuratóriumi ülésekre szóló, a napirendi pontokat tartalmazó meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés időpontját legalább 8 nappal megelőzően kell a tagoknak eljuttatni.

A Kuratórium döntéseit szavazattöbbséggel hozza. A Kuratórium határozatképes, ha a mindenkori kuratóriumi összlétszám több mint fele (azaz legalább 3 fő) jelen van.
A Kuratórium határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozathozatal során csak a Kuratórium tagjai szavazhatnak. Titkos szavazást kell elrendelni, ha azt a jelenlévő kuratóriumi tagok közül legalább kettő indítványozza. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b/ pont, élettársa) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, ill. a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.
A Kuratórium elnöke és tagjai között összeférhetetlenség nem állhat fenn, sem egymással, sem az Alapító képviselőjével rokonságban nem lehetnek.
Nem lehet az Alapítvány vezető tisztségviselője olyan személy, aki - annak megszűntét megelőző 2 évben legalább 1 évig - vezető tisztséget töltött be olyan közhasznú szervezetnél, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A Kuratórium elnökének és tagjainak e minőségükben kifejtett tevékenységükért fizethető tiszteletdíj maximális mértéke nem haladhatja meg a minimálbér 30 %-át.
A Kuratórium elnöke és tagjai a kuratóriumi tevékenységükön túli munkavégzésért részesülhetnek egyéb díjazásban és költségtérítésben.

A Kuratórium ülései nyilvánosak, azokon általában az Elnök, a tagok, az alapító képviselője, a Titkár, a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint az Elnök által meghívott személyek vesznek részt.
Zárt ülés rendelhető el, ha azt a kuratórium elnöke, ill. a kuratórium bármelyik tagja, a törvényesség képviselője, az Alapító, az FB elnöke, vagy a titkár indítványozza. Zárt ülésre szóló indítvány akkor tehető, ha az üzleti titok vagy a jó hírnév védelme azt indokolja.
A zárt ülés elrendeléséről a kuratórium szavazással határoz.

A Kuratórium üléseiről, határozatairól jegyzőkönyv készül. A határozatokról nyilván-tartást kell vezetni, melynek tartalmaznia kell:
- a meghozott döntés tartalmát,
- a döntés időpontját,
- a döntés hatályát,
- a döntés minősítését (egyhangú vagy többségi)
- nem egyhangú döntés esetén a döntést támogatók, ellenzők, ill. a szavazástól tartózkodók nevét

A meghozott döntésekről az érintetteket 15 munkanapon belül írásban kell értesíteni és a döntés lényegét a MISz Hírlevél útján nyilvánosságra kell hozni.

A Gábor Dénes díjban részesített szakemberek nevét, rövid szakmai életrajzát, a kitüntetés indokát a szaksajtó útján és az Alapítvány éves kiadványában is nyilvánosságra kell hozni.

A szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba előzetes engedéllyel hétfőnként 12 - 14 óra között, szerdánként 8 - 10 óra között bárki betekinthet. Az engedély akkor tagadható meg, ha annak megadása személyiségi jogot vagy az üzleti titok védelmét sértené.


A Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az alapítványi célok megvalósítása, az ahhoz szükséges eszköz és célrendszer meghatározása,
- döntés a költségvetésről, a rendelkezésre álló források felhasználásáról,
- csatlakozások szabályozása,
- nemzetközi díjbizottság megalakítása, működési feltételeinek szabályozása, működésének felügyelete,
- az évenkénti díjazásokra, illetve támogatásokra fordítható összegek mértékének és a juttatás feltételeinek meghatározása,
- a pályázati feltételek-, a pályázókkal szembeni szakmai követelmények meghatározása,
- a pályázati díjak (ösztöndíjak, Gábor Dénes díjak, kutatási támogatások) minimális és maximális értékének megállapítása,
- a belföldi Gábor Dénes díj odaítélése,
- a Szervezeti és Működési Szabályzat, az éves (mérleg)beszámoló, a Közhasznú-sági jelentés, a Számviteli politika és mellékleteinek elfogadása,

Az ügyviteli feladatok ellátásával titkárt (Titkár) kell megbízni. A Titkárt az Alapító képviselőjének javaslatára az Elnök jelöli ki és a Titkár feletti munkáltatói jogokat az Elnök gyakorolja. A Titkár feladataival, hatáskörével kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a kuratórium által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

Az Alapítvány számlájáról történő kifizetéseket, átutalásokat a kuratórium elnöke és titkára utalványozza.

Az Alapítvány Felügyelő Bizottsága 3 tagból áll, mely a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását ellenőrző Kuratóriumtól elkülönült szerv.

A Felügyelő Bizottság Elnökét és két tagját az Alapító képviselője jelöli ki és kéri fel a kuratóriumi tagság időtartamával megegyező időszakra. A Felügyelő Bizottsági tisztség megújítható.

A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga alakítja ki.

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Titkártól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A Felügyelő Bizottság tagja a közhasznú szervezet kuratóriumi ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

A Felügyelő Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- a szervezet működtetése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.

A Kuratórium ülését a Felügyelő Bizottság indítványára annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a Kuratórium összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, ill. könyvvizsgálója az a személy, aki
- a Kuratórium elnöke vagy tagja,
- a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
- a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Alapítvány által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő célszerinti juttatást,
- az előzőekben felsorolt személyek hozzátartozója.

A Felügyelő Bizottság elnöke
Dr. Lajtha György címzetes egyetemi tanár

A Felügyelő Bizottság tagjai:
Dr. Imre József kandidátus, egyetemi magántanár,
Mód Katalin, szervező vegyészmérnök, közgazdasági szakokleveles mérnök, mérlegképes könyvelő

5./ Az alapítvány székhelye: 1112. Budapest, Hegyalja út 86.

6./ Az alapítvány határozatlan időre jön létre azzal, hogy az alapítványi célra befizetett vagyon nem követelhető vissza. Az alapító megszűnése esetén a meglévő vagyon és az alapítvány kezelés - változatlan céllal - az alapító jogutódjára száll. Az alapító felszámolása esetén az alapítványi vagyonra a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, illetve a felszámolásról szóló mindenkori jogszabályok az irányadók.

Az itt nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, valamint az alapítványokra vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai vonatkoznak.

Jamrik Péter
vezérigazgató
az alapító nevében